Tündér lakik a házban,
ő hisz a csodákban.
Kicsi Emma Te vagy az,
a lelkedben mesemag.
Abból virágzol Te is,
szirmaidat szétterítsd.
Adj belőle mindenkinek,
akiket az élet tör meg.
Hitednek nincs határa,
higgy örökké a csodákban.
Építs még sok tündérházat,
látogatják majd portádat.
Kanapédon elhevernek,
takaródban melegednek.
Búvóhelyük lesz az ágyad,
szekrényedben fogócskáznak.
Éjjel, nappal veled lesznek,
utadon is elkísérnek.
Beülnek a zsebedbe,
viszed őket nevetve.
Ott lesznek az iskolában,
megsúgják a helyes választ.
Küzdenek a boszorkánnyal,
s mindenféle gonoszsággal.
Vigyázzák az álmodat,
megőrzik a titkodat.
S majd ha lever a bánat,
a válladra szállnak,
s simogatják arcocskádat.
Kicsi szárnyuk meglegyint,
letörlik a könnyeid.
Befonják a hajadat,
rendbe rakják ágyadat.
S ha nagy leszel,
akkor is veled szállnak,
s helyettem majd ők vigyáznak.