Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Disztichonnak

, 516 olvasás, Jocca , 4 hozzászólás

Gondolat

Új korok alkonya ködbe taszítja a régi időket,
 elviszi azt, ami természetes és ami szép.
Fejlődünk bár lassan a technika rabja az elme,
 tombol az ész szava és mégis a káosz az úr.
Visszatekintek. Hol van már a sok egykori érték
 s egykori rend, ami tartást ad a lét mocsarán?
Talpra magyar! Te magad vagy nemzeted ős hagyatéka!
 Légy telihold, ha a kultúra a csillagos ég!

Megjegyzés: Gyökerek nélkül elkorhad a fa.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Jocca
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 1
Kereső robot: 10
Összes: 24
Jelenlévők:
 · DelbertGrady


Page generated in 0.0392 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz