Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Csak egy gondolat

, 525 olvasás, Antalpista , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Botcsinálta botok botorkálnak a bozótban,
megkergült békák keseregnek a pórban.
Megtörli izzadt homlokát egy inadekvát féreg,
messze az idő mikor henyélhet.
Kérdezhet,
remélhet,
élhet.
Kérdések válaszok nélkül,
gondolatok tettek nélkül.
Emberek egy embertelen világban,
mindenütt gépek, amik lesben állnak.
Várnak.
Egyre több és több a gép,
s kevesebb az emberi remény.
Körbe vesznek-figyelnek,
helyetted cselekednek.
Azt hallom:"Segítenek minket".
Nem tudom,
talán nem is nem akarom.
Csak figyelem a világot,
faggatom a valóságot.
Kérdést kiálltok a csillagoknak,
de ők némán-csendben hallgatnak.
Marad a kétkedés,
és ez az egyszerű kérdés:
Biztos ez az a jövő amire vágyunk?

Megjegyzés: 2012-09-23

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Antalpista
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 195
Regisztrált: 1
Kereső robot: 33
Összes: 229
Jelenlévők:
 · nyilas


Page generated in 0.1262 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz