Botcsinálta botok botorkálnak a bozótban,
megkergült békák keseregnek a pórban.
Megtörli izzadt homlokát egy inadekvát féreg,
messze az idő mikor henyélhet.
Kérdezhet,
remélhet,
élhet.
Kérdések válaszok nélkül,
gondolatok tettek nélkül.
Emberek egy embertelen világban,
mindenütt gépek, amik lesben állnak.
Várnak.
Egyre több és több a gép,
s kevesebb az emberi remény.
Körbe vesznek-figyelnek,
helyetted cselekednek.
Azt hallom:"Segítenek minket".
Nem tudom,
talán nem is nem akarom.
Csak figyelem a világot,
faggatom a valóságot.
Kérdést kiálltok a csillagoknak,
de ők némán-csendben hallgatnak.
Marad a kétkedés,
és ez az egyszerű kérdés:
Biztos ez az a jövő amire vágyunk?
Megjegyzés: 2012-09-23