RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2012-09-03 09:00:00, 630 olvasás, lambrozett , 9 hozzászólás
Egyre mélyebbre süllyedek magamban lassan hiába emelném túl fejem - húz, folyton húz lefelé e naptalan lé, minek bűzös iszapja sújt engem. Kapaszkodva tapogatom sár-partját ujjaim között átcsúszik az élet - csak kínálgatom időmnek unalmát önérzetes üdvvel, hátha felébred. Magamra hagyódtam sors-maradéknak ittfelejtett Tegnapután engemet - betömi orrom fanyar-száraz vérszag miközben kábító jövővel etet. Megjegyzés: (2012.08.27.)
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς