magadnak árultad a lelked
a szíveddel fizettél érte
csak önnön testednek éltél
az élvezetekért - megérte
magas hegy fekete ormán
lenéztél rám kegyetlenül
sziklák olvadtak lábad előtt
eltemettél, eltemetetlenül
sikló álom voltam kezeidben
érintettél, elérhetetlen
sírtam, jajveszékeltelek téged
a te álmod - álmomra kegyetlen
nincs már semmi, szakadt az élet
bús sötét-szomorú a lelkem
egyszer jönnél vissza nékem
kövekkel köveznéd a testem
elmúlt a rózsa, nincs már nyár sem
melletted hárfa zongorázik,
kettészakadtam tőled, s már nem,
nem kell eső, szívem amúgy is fázik