Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Lehangoltan

, 381 olvasás, vasseta , 4 hozzászólás

Ezek vagyunk

Vagyok, akkordjait felejtő öreg gitár
ki porlepte sarokban kint áll…
Olykor elmeszesedő gondolat
Szinét vesztett karcolat…

vagyok
mint omló puhaságától, ó kárhozat
Megfosztott selyem sikolya
Málló, falról leváló vakolat…

Lennék
Kútkávájára tett csorba pléh bögre, talán
Vagy vackába bújó remegő madár
Ki repülni rettegve fél.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: vasseta
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 194
Regisztrált: 0
Kereső robot: 30
Összes: 224

Page generated in 0.3359 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz