Furcsa álmom volt. Álmomban minden pillanat valóságosnak tűnt, s egy pillanatra sem lehetett elmerülni a valótlanban. Álmomban az emberek mindent elhittek, s úgy hitték, ez így van jól. Álmomban az, akinek nem volt annyi mindene, mint a többieknek, lenézett volt. Ahol szinte csak ilyen emberek éltek, ott mindenki boldog volt, mert nem tudták, miktől fosztják meg magukat. Álmomban úgy szerezhettél dolgokat, ha szenvedtél, és a legtöbb ember azt hitte, ha sokat szenved, boldog lesz a dolgai miatt. De ha szereztek valamit, még többet szenvedtek, hogy még több dolguk legyen. Akiknek a legtöbb mindenük volt, azokat gazdagnak nevezték. Azt hitték boldogok, mert olyan sok mindenük van, és hogy még több mindenük legyen, beavatták a dolgok szerzésébe a szegény közösségeket is. Álmomban mindenki a boldogságot kereste, és mindenki szenvedett, hogy boldog lehessen. Igazán boldogok pedig csak álmaikban voltak. Furcsa módon nevetségesnek tartották az álmaikat.
Online látogatók:
Látogató: 13
Regisztrált: 0
Kereső robot: 14 
Összes: 27
