Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ha harc, hát legyen harc.

, 615 olvasás, szeszely , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Megbántottak, bizonyára rosszul esett,
Dühös vagy, s elkeseredett,
Ölni tudnál mérgedben, mert ő az úr,
Nem gondolkozol, mert azt parancsolja "Harcolj!"

Nevet rád az ki megbántott, gúnyosan,
Nem gondolja, hogy láncod körül fog, szorosan,
A düh lánca fojtogat, szinte megöl,
Levetnéd, de nem enged ez a borzalmas űr

A gúnyos tovább bánt téged, meg nem állna,
Ha csak elmennél talán elgondolkozna,
De te inkább dühödre hallgatsz,
Büszkeséged növelésére hajtasz

Mert az fontosabb, mint lelked békéje,
Ölni tudnál érte, a békéért cserébe,
De dühöd nem engedi a békét, csak elveszi,
Élvezettel fojtogatja, s megöli

A gúnyos tovább nevet rajtad gonoszul,
Dühöngesz, s reméled, hogy ettől majd megbénul,
De ehelyett még jobban begerjed, s neked ront,
Dühöd csak nő, és el nem fogy

Harcolsz a gúnyossal, miközben te is azzá válsz
Gúnyolódsz rajta, míg ő fájlalja minden tagját
Dühöd elszállt, büszkeséged dagad,
De békéd ugyanúgy meghalt

A gúnyos még mindig a földön fetreng,
S ekkor jössz rá, hogy mit is kellett volna tenned,
Ott kellett volna hagyni higgadtan,
De már késő, mert lassan meghal

Most rohansz el, de már késő, halott,
Magadat ostorozod, miközben békéd már rég elhagyott,
Ha akkor ott hagytad volna,
Békéd, s te magad tovább élhettetek volna.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: szeszely
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 235
Regisztrált: 2
Kereső robot: 35
Összes: 272
Jelenlévők:
 · Napfeny
 · Sutyi


Page generated in 0.1513 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz