Navigáció


RSS: összes ·




Regény: Egy san-diegoi grongó kalandos élete 3. rész

, 349 olvasás, sebhejes , 5 hozzászólás

Ezerszín

Gyanús idegenek avagy egy régi ismerős…


Szépen lassan ballagtak át a pusztán. Az éhhalál már a nyakukon volt de csak nem adták fel. Egy pillanatban Terry alól kicsuklott a ló. Nemsokára Manson alól is.
Úgy feküdtek ott mint két krumpliszsák. Szánalmas látványt nyújtottak. Terry hirtelen megszólalt:
- Erről pont eszembe jutott az amikor a Könföderáció fogságában voltam. Az úgy kezdődött ho…
- Jó, jó nem vagyok rá kíváncsi!
- Pofád befogod! Én akkor is elmondom!
- Ha elmondod, akkor meghalsz.
- Mert képes is lennél rá mi? Inkább mesélj magadról. Milyen volt az életed mielőtt erre a pocsék helyre érkeztél?
- Átlagos gyerek voltam. Apám sheriff…
-Sheriff?! Jézusom sheriff? Már ezért is megérdemelnél egy golyót a fejedbe!
- Pofád befogod most én beszélek.
- Kicsit most tedd magad takarékra. Nézd, csak ki jön ott.
- Terry te tényleg megbolondultál… jééé tényleg van ott valaki. Mindegy lényegtelen te akkor is megbolondultál…
Hirtelen a két ember előtt ott termet egy hatalmas kétméteres óriás. Fején szalmakalap volt. Ingje és egy egyszerű farmernadrágja volt. Cipője valami papucs féle nyakán, pedig egy kereszt fityegett. A bőre fekete volt.
- Na né’ má’ egy keresztény nigger! Ki látott még ilyet? Várjunk csak – ekkor már majdnem teljesen a képébe volt - hiszen ez a jó öreg Jack! Ó Jack haver hadd öleljelek meg!
-Ez teljesen megőrült…- fogta a fejét Manson.
- Gyere ide öreg cimbora!- ordibálta torkaszagadtából Smith. Ekkor hirtelen leütötték.
- Ez mégse Jack volt…- nevetett Manson.
-Ki vagy?- recsegte a fekete bőrű.
- Távoli nagyon távoli utazó. Stockholmból jöttünk- hazudta.
- Ház aztán hiszel-e Istenbe?
- Persze, hogy hiszek. Igazi katolikus vagyok. Apám pap, anyám apáca.
Ekkor a négernek kitágultak az orrlyukai, és a szája széle megrezdült. Manson arcára kiült a halálfélelem. Őt is leütötték…

Valahol messze…


-Testvérem ez nagyon nagy fogás volt!- kiáltotta a négernek valami idegen.
-Könnyű volt őket elfogni.- dicsekedett a néger.
A táborban hárman voltak. A néger egy mexikói és egy indián. Az a hülye, Terry nekik is kiáltotta.
- Mi ez vegyeskereskedés? Na né’ má’ itt van egy csóró mexikói, egy büdös rézbőrű meg egy debella nigger.- rasszistáskodott Smith.
-Kussolj már te idióta!- súgta neki Manson.
- Most én beszélek. És amúgyis… te nekem ne pofázz, ha én nem mentelek ki a kocsmából már rég a pokolban iszogatnál azokkal a mexikói ördögökkel.
- Lehet jobb lenne, mert most amit ezektőll kapni fogunk!- mutatott a bandára Manson. És valóban a három ember nagyon fel volt dúlva. Már lecsaptak volna Terryre amikor egy hang ezt kiáltotta.
- Mindenki tegye fel a kezét, különben dühbe gurolok.
Hirtelen mindenki hátranézett. Egy alig másfél méter magas kis emberke egy pisztollyal a kezében, elég fenyegetően nézett végig a vegyes társaságon. Fején sombrero, a testét poncsó fedte. Nadrágja egy pamutnadrág, lábán egy papucs volt. Fegyvere az az egyetlen pisztolya volt.
-Jonshy! Soha jobbkor! Istenem de örülök, hogy látlak!- örvendezett Terry.
-Te ismered?- kérdezte Manson.
- Ő a testvérem! Jonsherry Smith a neve, ha érdekel.
- Hányadszor is mentettelek már meg? Négyedszer, ötödször?- mosolygott Jonshy.
- Hát igen, igen. De most lőd le őket és oldozd el a csomót.
- Lelőni?! Ugyan… elég ha beássuk őket úgy, hogy csak a fejük látszódjon ki. Ti kutyák- ekkor a három csirkefogóra mutatott- vetkőzzetek le!
Fél óra múlva már mind a három nyakig be volt ásva. A három barát pedig nekivágott a vadnyugatnak…
-Mond hova tartunk?- kérdezte Manson Terrytől.
- Azt még egyelőre én se tudom.- mosolygott az örökké boldog Terry.
-Erre a fickóra szörnyű halál vár.- fogta a fejét Manson.
Jonshy pedig csak mosolygott. Mosolygott mert tudta, testvérével van és ez olyan örömmel töltötte el, hogy még a legvadabb kalandokba is vakon követte volna.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Regény
· Írta: sebhejes
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 330
Regisztrált: 2
Kereső robot: 37
Összes: 369
Jelenlévők:
 · arttur
 · oprae


Page generated in 0.4721 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz