a fényből csend lett
és máshol-színek
némaságom előtt
halom
és fagy-fürdött
virágok alatt
hirtelen-nyugalom
és elforrt vizek
leégett fazekak
koszos ablakok
és ropogó könnyek
hitetlen
lépteim alatt
és befagyott vállú
ölelés
és fogaim közé
szorult szavak
és kísértés:
hogy térdre esve
magamból
kiharapjalak
bőröd bordázott
bársonyán alszom
el ma is
és álmodom
mint lehelted
magad rám
lelkestől minden
melletted-éjszakán
anyám
csend
lettél
bennem
lobogó
hajú
örök
és
kékszemű
nevetés