Éjjel, mikor nem jön szememre az álom,
Az éjszaka csendjét fáradtan csodálom,
Puha kispárnámra lehajtom a fejem,
Kényelmesebb volna, ha itt lennél velem.
Átölel takaróm, hallgatom a csendet,
Gondolataim közt így teszek én rendet.
Az élet súlya alatt megfárad szemem,
Elalszom, s magam egy jobb világban lelem.