Minden egyes ujja
Más mintát vett fel
Szétterjed testében
Az ismeretlen kór
Az üveghez hasonlóval
Lábai elé, a betonra festi
Mi is ő valójában
És alá írja az árnyék alak nevét.
A lilás színű, mindig dühös
Félszegen ökölbe hajlítaná
De nem mozdul utána egyik sem.
Mielőtt a következő
Mozaikmintáira esne szét
Legkisebb ujja az égre mutat
Majd hangosan kiáltja Isten nevét
És kinöveszti az utolsót.
Rángatja a szögesdrótot
De körülfonja őt
Karjairól szétterjed
Egész testében
Az ismeretlen betegség
Korrodálja szívét
Kezei szavakká
És fegyvereké váltak
Melyekkel ölelni nem lehet
A pokol minden bugyra benn ég
És személyisége csak törölhető adat
Húsa, lelke, minden atomja
A Semmi kontrollja alatt
Utolsó ujja a vörös gombon
Hangosan énekli az élet értelmét
Egy csendes robbanásban.
Megjegyzés: (Hatalomátvétel ciklus 4. darab)