RSS: összes ·továbbiakirodalomzenegalériakönyvajánlópályázatokprogramajánlóhírek
2012-05-18 13:00:00, 246 olvasás, oregsam , 2 hozzászólás
… földre hajlik a sötét szemérmes combjai közt büszkén lengeti meredező árnyékát az egyetlen utcai lámpa… … jázmin illatú szellő aszfalt porára kopogó esőcseppeket ejteget kátyúkba gyűjt szomjazó csobbanást… … menedékem a szék lábai padlóba rekedtek festett mozdulatlan képet formál ablakomon a külvilág… … az ismerős fák beleégnek a szemközti ház falába mozdulatlan ágaikat belepi a málladozó vakolat… … megdőlt kerítésbe kapaszkodik egy részeg bambán vigyorog a láncát szaggató üvöltő kuvaszra… … minden éjjel egyforma földre hajlik és kéreget a sötét mintha semmije sem volna… … fázom takarj be ringass hogy ne féljek…
Kinyomtatom
Pieris · Πιερίς