Bár az ég már régen alszik
S tépett dunnát hord a szél
Úgy szeretném mégis tudni
Kis Balázs, ugye alszol még?
Én már rég elhagytam mindent
Tűzhelyet már másoknak
De fölkelnem holnap is kell
Pedig szépet álmodtam
Egy kis házat keresve
Csak csillagfényt találtam
Elevenek, kik (mint én) remegtek
Ugye ott a vadon tájban
Szép is, nem csak halál van?
Őrt állni lenne jó
Pont úgy, mint a mesékben
A szellő és a szív is szól
Egyszer, ugye megérted?
Egyszer majd, a tiszta szívem
Nem csak földbe temetik
Nincs bocsánat, tudom, hiszem
De az ember mint a kutya
Hisz, s remél hogy szeretik
Egyszer majd csak a szépet láthatom
De most fölébreszt a vonatzakatolás
Magamat altatom, áltatom
Mondd, te álmodsz még kis Balázs?
Megjegyzés: /József Attilának/