Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nyár

, 595 olvasás, boszorka , 4 hozzászólás

Természet

Az éjjeli árnyak után,
mélységes álomból
ébredve,
csodálom a hamvas hajnalt,
a nap járja szilaj,
zabolátlan táncát,
már kora reggel
derülten vígad.
Kint a kertben
a terebélyes tölgy,
a százéves öreg hölgy
valamennyi ágán,
tegnap még zsenge
hajtás sarjadt,
mára a nyár,
mint áttetsző
üveg borul a tájra,
a levegő rekkenő,
az iskolában,
ma csengetnek
be utoljára.
Fűben csellengő csiga,
keskeny szivárvány
csíkot húzva,
csiga lassúsággal
csúszik valahova.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Természet
· Kategória: Vers
· Írta: boszorka
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 322
Regisztrált: 1
Kereső robot: 29
Összes: 352
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2678 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz