szárny, légben lebbenő vágycsapások,
alvadt véremben álom,
a csók csak tavaszkezdet,
de szirmokba
ömlő színes tavasz ez-évben sem lett.
szárny, gondolatokat oldó merev éj,
te suttogj csak, beszélj tollakat fodrozó enyhe szél,
tartsd életben még haldokló reményem,
ha hullnék is,
húrokon pendített dallamod láttán fájdalmaid élem.
szárny, ha lassan jár is keresztszelekben
kék eget szelve, ölelő tűz az érzem,
könnycseppjeimen is rég vágyott rezdülés,
örömpohár, mely örökké telt,
lágyan suhanó
szép szó, mely ápol, betakar s melenget.