Navigáció


RSS: összes ·




Ballada: Könnyű szívvel, véres fénnyel

, 813 olvasás, secondEduard , 20 hozzászólás

Ezerszín

Én kedvesem, el kél mennem,
kicsi lyányom, jer te vélem.
maradj haza, édes férjem,
ragyog a nap fenn az égen.

Ragyog a nap fenn az égen,
visszajőnék még az éjjel!

Három legény oskolában,
lélekölő ördögbálban,
titkon ők most elmenének,
fényes nappal öldösnének.

Ragyog a nap fenn az égen,
visszajőnek még az éjjel!

Megérkeznek, s jő egy ember,
homlokához feszül: fegyver,
könnyű szívvel, homlok roppan,
nap se süthet ennél jobban.

Ragyog a nap fenn az égen,
visszajőnek még az éjjel!

Na hagyjál itt, édesapám,
éjszaka lesz tüstént, s talán
tudom, estve nem jősz vissza,
s nem lesz már a kék ég tiszta.

Ragyog a nap fenn az égen,
visszajőnék még az éjjel!

Elmén, nem szól, tekint hátra,
jaj, deákok lövik hátba,
vígasságbúl fegyver kattan,
élet húnyt ki fényes nappal.

Nem ragyog a nap az égen,
s véres fénnyel jő az éjjel!

Megjegyzés: A soproni kettős gyilkosságról.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezerszín
· Kategória: Ballada
· Írta: secondEduard
· Jóváhagyta: Biró Erika


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 55
Regisztrált: 0
Kereső robot: 32
Összes: 87

Page generated in 0.1164 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz