Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Álomtündér

, 483 olvasás, barnaby , 5 hozzászólás

Álom

Szürke felhők ellepik édes álmom,
áll az ész is, már pihenésre vágyik,
vér se csörged', vérereimben ásít,
álmosan alvad.

Csend palástja, hullva le bő lepellel.
Légy a társam, már sose hagyj magamra,
elmerülnék ég szinü kék vizedben,
élve öledben…

Jöjj el, tündér, hozz szemeimre álmot.
Állni látszik perce a vén időnek,
bűvös árnyad látni a szürkületben,
fénybe varázsolj,

szóljon ének, gerlice csalfa hangján.
Megfürödnék szép szeme fény tüzében,
rózsaszirmot lábainak nyomába
szél bele fújna.

Megjegyzés: (szapphóban)

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Álom
· Kategória: Vers
· Írta: barnaby
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 310
Regisztrált: 0
Kereső robot: 22
Összes: 332
Jelenlévők:
 · gazzo


Page generated in 0.3139 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz