Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kémia

, 684 olvasás, Sárhelyi Erika , 7 hozzászólás

Szerelem

Kártyavár-kapcsolat, áldatlan állapot,
tizenkilencre is húzunk még új lapot.
Építed – elfújom, építem – ingatag,
tanultam kémiát, a szerelem híg anyag.

Elfolyik, akár a homok, vagy szürke por,
az "örökké-legenda" minket is eltipor.
Nem lehetsz elég bölcs, erre nincs egyetem,
akarsz vagy nem akarsz, egyedem-begyedem.

Fejvadász vagy zsákmány, ’ mondd, akarsz-e lenni’,
harapj, de hagyj engem is húsodból enni!
Százmillió múlt perc ragyog a szemedben,
kellek vagy nem kellek, rád tetovált engem.

Keddekre zuhanó hirtelen péntekek,
rohan az élet, te ne rohanj, kértelek!
Remeg a kezem, lásd, eldől a kártyavár,
maradjunk egymásnak, úgysincs sok hátra már.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Sárhelyi Erika
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 329
Regisztrált: 1
Kereső robot: 30
Összes: 360
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2122 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz