Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Beszélgetések magammal V.

, 557 olvasás, zsoloo , 0 hozzászólás

Megemlékezés

Negyvenhármat minap elhagyta az óra;
az ember már nem tervez jövőre, hétre, hóra,
csak megy, merre terelik a gondok,
s nem számol félregombolt, leszakított gombot.

Legtöbb mondata "Nem"-mel kezdődik, igen,
végén meg nem illő, számított rím pihen.
S haj, kuszálódnak a véletlen lett sorok,
Mint szálló füst, s kapar kimondani torok

Szavakkal küszködöm, lásd, dőrék céljaim,
lassan elfogy sebem-varró veres cérna mind,
merre járok az úton, magam sem tudom,
majd az okos utókor megvitatja fórumon

Szavakkal küszködöm újra nekifutva,
föl-földobott kőként orcámra hullva
a kitaszított emlékek visszatérnek,
s megédesülnek a múlt keserűségek

Úgy vágyom leírni mindent, ami vagyok,
vigaszt leljen benne szerető, elhagyott,
mielőtt porba hajtom ágam, s menni kell,
még - jaj, de nem vagyok készen semmivel!

Megjegyzés: 2012-02-18
A felhasznált versrészlet Ady Endre: A föl-földobott kő c. verséből van.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Megemlékezés
· Kategória: Vers
· Írta: zsoloo
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 328
Regisztrált: 1
Kereső robot: 34
Összes: 363
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.7483 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz