Navigáció


RSS: összes ·




Próza: Különleges "vallomás"

, 476 olvasás, katona , 0 hozzászólás

Ezek vagyunk

Már legalább 25 éve ismerek egy gyógyszerész családot, ahol az apa és felesége, Sára néni is gyógyszerész, gyógyszerész a lányuk Sarolta és az Ő férje is. A családfőt alig ismertem, mert az a megismerkedésünk után hamarosan meghalt. Sarolta férje is már legalább tizenöt éve halott. Sára néni és leánya, Sarolta továbbra is gyógyszerészként dolgozik, méghozzá gyógyszertár tulajdonosként. Két nagyon modern gyógyszertáruk van Budapesten. Egyiket Sára néni, a másikat Sarolta irányítja. Mind a két gyógyszertárban legalább három - négy gyógyszerész alkalmazott is dolgozik.
Sára néni és Sarolta egy nagyon szép Rózsadombi villában lakik, és a Pilisben van egy nagyon szépen berendezett nyaralójuk.
A két gyógyszerész nő, bár legalább 25-30 év különbség van köztük, olyanok, mintha testvérek lennének. Mind a kettőnek férfi ideáloknak beillő testalkata és arca van. Rendkívül választékosan és elegánsan öltözködnek, gyönyörű autókkal közlekednek.
Többször elgondolkoztam azon, hogy két ilyen jómódú, helyes, talpra esett nő miért nem talált már legalább egy, hozzájuk illő férfit.
Legutóbb egy életviteli témájú konferencián találkoztam a Saroltával, aki káprázatos előadást tartott a táplálék kiegészítőkről és vitaminokról. Én a fiatalság tartós megőrzését segítő életformáról tartottam előadást.
Az előadásom utáni szünetben Sarolta megkeresett és nagyon "bájosan" gratulált az előadásomhoz, majd a következőket mondta:
"Károly, már régóta szerettem volna valamit elmondani neked, de eddig mindig sikerült visszafogni magamat, de most elmondom." Sarolta szép arcvonásai elkomorultak, nagy levegőt vett és láthatóan nagyon dühösen mondta: "Már közel tíz éve közelebbről ismerlek, a honlapod rendszeres látogatója vagyok, minden elérhető tanulmányodat és könyvedet elolvastam, mindig figyelem a televíziót, amikor azokról a helyekről közvetítenek, ahol Te szerepelni szoktál. Szóval, azt kell mondanom, hogy Te egy nagyon elismert szaktekintély és kedves, aranyos ember vagy, de én, nem szeretlek." Megdöbbenve hallgattam a rendkívül indulatos beszédet és próbáltam mentegetőzni, hogy én nem hiszem, hogy valamivel is megbánthattam volna, de Sarolta nem engedett szóhoz jutni, csak mondta a magét: "Nagyon, nagyon nem szeretlek és a jövőben még látni sem szeretnélek" A hangnemet és az elutasító magatartást nem tudtam mire vélni, ezért valami olyasmit mondtam, hogy jó, akkor már itt sem vagyok, és elindultam. Sára azonban megfogta a karomat és egy durva mozdulattal visszarántott:"Ezt nem fogod megúszni ennyivel! Én tíz év óta miattad nem vagyok képes egy elfogadható élettársat találni"
Ezek után, gyorsan sarkon fordult és elsietett.
Az eset óta nem látogatom a Saroltáék gyógyszertárait, de azóta is gyakran elgondolkozok azon, hogy tulajdonképpen mi is volt Sarolta rendkívül furcsa magatartásának üzenete a számomra.
Néha azt gondolom, hogy akár hízelgésnek is felfoghatnám, máskor elszomorodok, hogy egy ilyen kedves, művelt nő, minden ok nélkül ilyen csúnyán elbánt velem.
Mindenesetre, ebből az esetből egész további életemre megtanultam, hogy szerényebben, botladozóbban és elesettebbnek látszó emberként kell élnem, ha azt szeretném, hogy a Sarolták is szeressenek.

Megjegyzés: Klagenfurt, 2010.02.12.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Próza
· Írta: katona
· Jóváhagyta: Medve Dóra

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 62
Regisztrált: 4
Kereső robot: 15
Összes: 81
Jelenlévők:
 · CthulhuCult
 · Déness
 · enzenon
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1165 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz