Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nincs már senkim

, 206 olvasás, lovagtrend , 0 hozzászólás

Szerelem

Agyam beszűkül, sötétül minden
nincs már semmi kincsem
életem középpontja elsuhant
az elmém a tetőről lezuhant.

Tudom, hogy látsz! érzel!
de nem fogom fel ésszel
hogy hogy lehetsz ilyen
összetöröd a szívem.

Még dobog, de ki tudja meddig
csendben ülök egyetlen percig
szúrós szürke lepedő az éj
zuhanok, magába zár a mély.

Nincs
  Már
    Semmim,
      Senkim
        Zuhanok
      Mindent
    Újrakezdek
  A
Nulláról.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: lovagtrend
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 214
Regisztrált: 0
Kereső robot: 35
Összes: 249

Page generated in 0.1955 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz