Amatőr Művészek Fóruma

interaktív kortárs művészeti portál

Navigáció

A1 - 1008 X 80px

Vers: Aki bújt, aki nem…

2012-02-15 13:56:06, 407 olvasás, Landor , 8 hozzászólás

vers, versek, gondolat, gondolkodás, merengés, tűnődés,

Lassan meghalok, s a Föld
fölém teremtett világokra pihen.
Képzelődöm, menekülök fennkölt
elmúlásba hangtalan és színtelen.

Álmomban még körbesímultak
kibontatlan, szép ígéretek -
hóvihar kélt felhők fölé - csak
égibáb a hajnal, s szétesett.

Nem tudom, hogy meddig bírja,
de táncba viszem az ördögöt.
S mint ki bújt, de nem a sorsa:
ahogy mentem, vissza is jövök…

Kinyomtatom