Te voltál a kincsem, kit a sors hozott el nekem
Váratlanul jöttél, de neked adtam egyből a szívem
Te voltál a dallam, mely szívem ritmusát átjárta
Erőt adtál, mikor nem volt senki a láthatárban
Te vagy még az álmom, kire mindennap egyre jobban vágyom
Kék szemed tündöklését, azóta is újra meg újra visszavárom
Te vagy még, kit szívből szeretek, s elengedni többé nem merek
Lelkembe loptad magad, melyhez elég volt egy parányi szikradarab
Te leszel a múzsám, míg dobban az én fáradt szívem
Vezeted majd a tollamat, s papírra kerülnek az ihletek
Te leszel az egyetlen, mindig is az én kedvesem
Az én szívem elrablója, kit mélységen, s örökké szeretek