Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Macuo Basó minden haikuja (1-29)

, 687 olvasás, Jonai_Zs_Balazs , 17 hozzászólás

Műfordítás

(1)

Most a tavasz jön,
vagy az esztendő vége?
Egy nap s kiderül.

春や来し年や行きけん小晦日


(2)

A hold mutatja
az utat és elvezet
egy fogadóig.

月ぞしるべこなたへ入らせ旅の宿


(3)

Egy idős asszony
túl élete virágán,
emlékek húrján.

姥桜咲くや老後の思い出


(4)

Kiotó, sok ház,
itt kilencezer virág
néz az emberre.

京は九万九千くんじゆの花見哉


(5)

Az ember vénül,
Ebisu* ifjúsága
teszi öreggé.

年は人にとらせていつも若夷

*Ebisu: japán istenség


(6)

Zuhogás hallik,
besavanyodik fülem,
ázik a szilva.

降る音や耳も酢うな梅の雨


(7)

Nyuszifül írisz,
a hasonmása játszik
a víztükörben.

杜若似たりや似たり水の影


(8)

Virág! Szegény az,
aki téged csak díszes
bogáncs-szörnynek lát.

花は賎の目にも見えけり鬼薊


(9)

Nyári esőben
csodálatos boldogság,
ha rád néz a hold.

五月雨に御物遠や月の顏


(10)

Fehér holdvirág
sodródik bűbájosan,
mily szórakozott.

夕顔に見とるるや身もうかりひよん


(11)

Azálea nő
a sziklán, rőtre festi
a kakukk könnye.

岩躑躅染むる涙やほととぎ朱


(12)

Sokat kell várni,
míg a kakukk feltűnik,
elfut ezer év.

しばし間も待つやほととぎす千年


(13)

Metsző őszi szél,
kivágódik az ajtó,
hangos süvöltés.

秋風の鑓戸の口やとがり声


(14)

A Csillag-ünnep,
bár társat nem ott találsz,
mámor-zuhatag.

七夕の逢はぬ心や雨中天 


(15)

Csupa fényesség,
a fővárosban élek
a holdtöltékért.

たんだすめ住めば都ぞ今日の月


(16)

Nézem a tócsát,
mélyén a fényhercegnő,
arca a holdnak.

影は天の下照る姫か月の顔


(17)

A nádas beszél,
susog, mint az őszi szél,
csak más ajkon kél.

荻の声こや秋風の口うつし


(18)

Mély aluvásban
a szép lóhere-bokor,
virágos arcú.

寝たる萩や容顔無礼花の顔


(19)

A hold világol
balzsamos őszi éjjel -
az Újév szeme.

月の鏡小春に見るや目正月


(20)

Virágölő fagy,
a réten virágzik a
melankólia.

霜枯に咲くは辛気の花野哉


(21)

Téli zivatar -
a fenyő boldogtalan,
várja a havat.

時雨をやもどかしがりて松の雪


(22)

Aláhajolva
fejére áll a világ -
Hólepte bambusz.

萎れ伏すや世はさかさまの雪の竹


(23)

Jégcseppel kevert
nagy-nagy hópihék, szépen
mintázott ruha.

Jeges hópihék,
szépséges mintázatú
finom öltözék.

霰まじる帷子雪は小紋かな


(24)

A szép virágarc
láttán megilletődik,
ködbe búj a hold.

花の顔に晴れうてしてや朧月


(25)

Szilva-virágzás,
jaj, nehogy leszakajtsa
a szél vad keze.

盛りなる梅にす手引く風もがな 


(26)

Tavaszi szellő
fésűjével simítja
a fűzfa haját.

A tavaszi szél
megfésüli a fűzfa
levélfonatát.

あち東風や面々さばき柳髪


(27)

Nyíló vírágok,
nagy bánat, hogy nem nyílik
ki a verstáskám.

Éledő rügyek,
tavasz szele sem nyitja
verses táskámat.

Hiába tavasz,
rügyek, virágok - nem jut
eszembe semmi.

花にあかぬ嘆きやこちの歌袋


(28)

Átöltözteti
fehérbe a hópehely
a fűz levelét.

Mázként vonja be
fehéren a hópehely
a fűzfalevélt.

Fehér cukormáz -
hópehely festi újra
a szomorú fát.

餅雪を白糸となす柳哉


(29)

Tavaszi szellő,
reméli a virágot
megnevetteti.

A tavaszi szél
kacagó virágokról
szövi az álmát.


春風に吹き出し笑ふ花もがな

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Műfordítás
· Kategória: Vers
· Írta: Jonai_Zs_Balazs
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 195
Regisztrált: 1
Kereső robot: 26
Összes: 222
Jelenlévők:
 · Pancelostatu


Page generated in 0.1836 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz