Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Pentagrammában Pattogó Igazság

, 414 olvasás, Cseik_Daniel , 4 hozzászólás

Misztikum

Készül a massza, keveri kavarja a hatalom!
Állati szintre zuhant példaképeken nevelkedő,
rútul embernek hívott, értéktelen, érdektelen
tömegcikkek tégelyébe cseppent értelem ízét
nem szeretik a mai istenek, kiknek Olimposzán
nem ambrózia, hanem zöld bankók hamis nektárja
bódítja torzzá a valaha bölcs elméket,
s égeti csonkká a hajden szép szíveket.
Minden lélek az egység békességére szomjazik,
de a félig ösztönös lények ketrecébe zárva
csak üvöltesz a falkával, mégis örök magányba
rekeszt a tudat hogy a saját álarcoddal
nézel szembe az utcán, a tévében, mindig, mindenhol.
Ahogy repülnek az évek és tágul a tudat rájössz:
A végtelenített rémálom valóságára!
hogy torz tükrök között pattog örökké
az a megfoghatatlan igazság amely szöget üt
mindazok fejébe akik mezítelenül merészkednek a világba.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Misztikum
· Kategória: Vers
· Írta: Cseik_Daniel
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 319
Regisztrált: 1
Kereső robot: 27
Összes: 347
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 1.2121 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz