Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Kiáltanék…

, 286 olvasás, kosjegyeben , 2 hozzászólás

Gondolat

Kiáltanék… ha meghallanátok,
népünket sújtja gyűlölet, és átok;
mily förtelmes, ahol szeretet nincsen,
széthúzó eszmék marakodnak kincsen.
Ha nincs összetartás, nincsen közös cél,
éles a szó, mint élesre fent acél;
volt egy ideálod, aki ha kiállott, szavai
megosztották az országot – családot.

Hitted a szavát, és kiálltál mellette,
remélted eszméiben bölcs lesz a tette.
Vivátoztál – kiáltva csakis őt akartad!
Csalódtál? Lett volna inkább néma ajkad!
Ott ahol az ember- embernek ellensége,
elégedetlenség az úr-, ott nem lehet béke!
Ahol ember – az embernek farkasa, ott
lecsúszott népnek nincsen semmi jussa!

A törvény, nem a malmodra hajt vizet,
amiért a nép már mindenével fizet;
kiáltanék… de már félek késő, már
nem lehet neked, szebb-boldogabb jövő.
Ha munkahelyed nincs – elveszik lakásod,
a törlesztés lehetősége szomorú világod.
Még mindig nem hallod? Hát érted kiáltok!
Ami velünk történik… Bibliai átok!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: kosjegyeben
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 162
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 185
Jelenlévők:
 · legna


Page generated in 0.305 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz