Navigáció


RSS: összes ·




Vers: szonett helyett XII.

, 621 olvasás, fenytores , 10 hozzászólás

Elmélkedés

fél szavakkal mozdulok csupán feléd
és bezárom az éjszaka csodáit,
de reggel, ha felkelek, ugyanúgy szólok
majd hozzád csöndesen, ajtómat

tágra nyitom, hogy újra megjelenj.
ősz jön. távoli ködök sóhajai
maradnak meg bennem utánad
és két maroknyi félelem reszket idebenn.

félek, mert szeretlek! szerelmem távoli súlya
mondatja ezt velem, szerelmem
távoli mosolya törik össze benned.

szerelmem nem adom másnak;
október lángjai közt viszem ablakodhoz,
lángok közt magamat, hogy újra felismerj.

Megjegyzés: 11.10.07.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: fenytores
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 207
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 230
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.4472 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz