Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Mégse szólok…

, 297 olvasás, monaco , 6 hozzászólás

Ezek vagyunk

Elvesztettem szavaimat…
talán épp az az
ártatlannak-látszó
víztükör vette el tőlem,
amin még utoljára
körbefontam velük
a délutáni nap
pihenni készülő sugarát,
s most valahol a mélyben
aranyos iszapba ágyazva
vajúdik új testet a világ.

Csak nézem hová
hangom hullt veled,
most még visszahozhatnék
belőlük valamennyit,
még összerakhatnám,
kimondhatnám
azt a vergődő üzenetet,
de mégsem szólok…

Tétlenül nézem,
ahogy levelek ezreivel
temetik egyre hűvösebb
hullámsírba a fák…

Megjegyzés: 2011.09.17.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: monaco
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 309
Regisztrált: 2
Kereső robot: 26
Összes: 337
Jelenlévők:
 · Déness
 · Sutyi


Page generated in 0.3609 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz