Sajnálkozást látok
szemeim sarkából
eleredt könnyek
láttán.
A fájdalmamat nem
láthatjátok, mert
titkon őrzöm
legbelül az csak
az enyém.
Alulról növő fekete
rózsa szirmain
harmatcseppek
fénylő cseppjei
megvillantak a
fény kapujában.
Vad indák miért
engedtétek, hogy
a fekete rózsa
utat törve a
szívemet gyötörve
elvigye azt aki
szívéből egy
darabot örökül
hagyott nekem.
Kezeimből egy hófehér
rózsa nyíló virága
szirmain harmatcsepp
megvillan a nap
fényében.
Véred az én vérem
is bár a tiéd már
halott én még az élők
között maradok.