Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Előttem

, 269 olvasás, gyemant , 2 hozzászólás

Gondolat

Ha szólsz, tedd!
Nyiss lelked mélyéről
szakított szavakkal
virágtalan
ágyasokból kikövezett kertet,
simogass fákat,
űzd
meséiddel tél-rakta tüzem,
legyen védelem
az a rég temetett remény,
mely
örök fényben élő
álom-szépként ringat,
csak
elém zöldet sírva,
hozz még egy holnapot,
hol pusztíthat tűz,
nyelhet mocsár mélye
rogyhat a föld,
eshet az ég térdre,
az alkonyt ne takard!
Maradjon szirom-fehér a szó,
mely rám hullva
még éltet,
előttem soha ne görnyedjen tollad!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: gyemant
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 353
Regisztrált: 1
Kereső robot: 38
Összes: 392
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.3627 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz