Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Ima

, 631 olvasás, Nefrith , 17 hozzászólás

Hit és vallás

Elfordultam Tőled, mindenható Isten.
Szívem sötétségbe borult.
Szemem elfáradt, hogy Reád tekintsen,
Lelkem a mélységes üresség kútjába hullt.

Tekints le reám, nyújtsd felém kezedet!
S emeld föl magadhoz haldokló lelkemet!
Nélküled elveszem, szomjazom, éhezem!
Nélküled Istenem, már nem is létezem!




Megjegyzés: Nem vagyok a szó mai értelmében vallásos. Néha mégis azt érzem,
jó lenne valami Valódi menedék, ami Örök támasz a léleknek. Én Istennek hívom.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Hit és vallás
· Kategória: Vers
· Írta: Nefrith
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 191
Regisztrált: 2
Kereső robot: 17
Összes: 210
Jelenlévők:
 · Sutyi
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.2177 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz