Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Egyedül

, 386 olvasás, donny , 3 hozzászólás

Sajgó lélek

Csak ülök, s üres önmagam kémlelem.
Odakinn vihar tombol, megbolydult a végtelen
Vadon.

Izzó magmaként fortyog bennem a gyűlölet,
Csillapítanám, de lángját nem lohasztja bűvölet,
Hagyom.

Lehunyt pilláim mögött kép éled a sötétben,
Magam látom, égve a halál ölében,
Mint áldozat.

Üvölt az öreg kaszás: -Gyáva! Nézd végig éltedet!
Lelked már enyém, vissza nem kérheted!
-Ó, kárhozat…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: donny
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 187
Regisztrált: 1
Kereső robot: 23
Összes: 211
Jelenlévők:
 · Sutyi


Page generated in 0.3039 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz