Navigáció


RSS: összes ·




Vers: paradoxonok

, 367 olvasás, leopold , 0 hozzászólás

Abszurd

Széttört tükör,
kettévált arc,
tördelt idő
elveszett jaj,
halk sóhaj, riadt álom
lepke szavak
remegő szájon,
rohanó messzeség,
zuhanó végtelen,
nyitott ajtókban
nyikorgó félelem,
izzadt vágyak,
forgolódó testek,
józan mámorban
erjedő kéjek,
múlt hasadékában
bujkáló jövő,
irgalmatlan jelen
bizonytalanságot
sző,
tagad a hit,
enged a talány,
őzike rí
golyóra talált,
homok kavar szelet,
eső vihart darál,
örökkévalóságban reszket
a magány.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: leopold
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 173
Regisztrált: 1
Kereső robot: 18
Összes: 192
Jelenlévők:
 · gazzo
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.181 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz