Akarsz az ég alatt madár lenni?
Vagy fa lombjai között suhogás?
Lennél sötét éjszakákon
Mellkasomban csendes dobogás?
Sokszor volt már, hogy megsimogattam
Lépted után a hideg havat,
Sokszor volt már, hogy az utca zajában
Véltem felfedezni hívó szavad.
Legyél nekem a nyugalom, a szórakozás,
A nappal s az éj,
Legyél a hűség, a szeretet
Az odaadás és a kéj.
Ebben az emberalkotta puszta létben,
Hol szégyen a hit, a vágy, a szerelem,
Én nem szégyellem, hogy azt szeretném,
Hogy te légy nekem a mindenem!