Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Falud fölött

, 410 olvasás, gyemant , 4 hozzászólás

Gondolat

Magam sem tudom,
talán csak az ősz koszorújának
megírt szallagát
tartottam volna, ne hordja lent a szél.

Lehet akaratom mondatot is képzett,
de emlékezetem tiszteletében
minden elmúlt év néma csendre kért.

Az egykoron falud fölött derengő felhő
sötétét taglalva
belém marta az ég a tűzvirágok ízét.

Kulcsoltam volna imára is kezem,
csak a nyárból menekülő nap lett
értelmetlen újra,
sóhajokat öltve olyan elmenőben.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: gyemant
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 182
Regisztrált: 2
Kereső robot: 24
Összes: 208
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.2331 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz