Szavaikkal megbántottak,
Magukat okosnak hitték,
Álszent, képmutató népség,
Nem érzik: túlzásba vitték.
Önimádó testük, lelkük,
Csupa nárcisztikus fajta.
Számukra csak az a kedves,
Ki az Ő talpukat nyalja.
Szememben a szálkát látják,
Magukéban gerendát sem.
Megdorgálnak, kioktatnak,
Önbíráskodnak felettem.
Szemellenző van szemüknél,
Fától nem látják az erdőt,
Csak egy síkon gondolkodnak,
Lenéznek, mint kerülendőt.
Kövezésért, kenyér járna?
Visszahajítom a követ.
Sosem féltem szószátyárok,
Nincs is mitől, bárki jöhet.
Megjegyzés: félreértés elkerülése végett, nem AMF tagnak szól.