Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Impulsor

, 1199 olvasás, tollhegy , 8 hozzászólás

Ezek vagyunk

Kinek nem kell a napkorongja, mit aranyszókkal írtak horizontra,
az ne nézzen fel az égre, csak ha haragos-szürkére vált a kékje,
s bárányai már nem is jámborok, de villámszemű felhő-ordasok,
és örvendjen a takaró sötétnek.

Kinek nem kell a patakok hűs titka, mi tollból folyt versnyi papírra,
az ne nyelje természetes vizét, élvezze hamis források ízét,
hazudja édesnek a keserűt, vesse meg a tisztán egyszerűt,
és örvendjen a talmi csobogásnak.

Kinek nem kell se virág, se fű, semmi mi magától üdítő-derű,
az láthatatlan csukódjon magára, legyen üvöltő hallgatása,
játsszon szavakkal, betűkkel, a halállal, a nagyszerűvel,
és örvendjen, hogy övé a világ,

én, addig ÉLEK…

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Ezek vagyunk
· Kategória: Vers
· Írta: tollhegy
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 183
Regisztrált: 2
Kereső robot: 34
Összes: 219
Jelenlévők:
 · Öreg
 · Sutyi


Page generated in 0.1684 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz