Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Eltemet a valóság

, 417 olvasás, Horváth István , 13 hozzászólás

Sajgó lélek

Lapozgatom az újságot,
Elsöpör a szennyáradat.
Kezem az asztalra vágott,
Mi ez a sok hazug adat!?

Mondd, milyen világ ez!?

Most kilépek az utcára…
Szól egy hang:"Csak légy óvatos!
Mindennek meg van az ára".
… a föld szeme, oly harmatos…

Mondd, milyen világ ez!?

A barátom háza lángol.
Oh, csupán csak egy bosszú volt…
Minden megbocsátás öngól!?
Minden perc, olyan hosszú most…

Mondd, milyen világ ez!?
Mondd, milyen világ ez!?

A morfium már nem elég!
Túl nagyok a kínzó sebek!
Ne, minden szeretet elég!?
Ajkam halkan imát rebeg…

Mondd, milyen világ ez!?

Rasszok, kasztok, lánc, háború…
Mindig egymást taposunk… Mért?
Elborít mindent a ború…
Itt már nem véd, se szív, se vért…

Mondd, milyen világ ez!?

Oh, családok szakadnak szét…
A gyermek az utcán teng-leng,
Az ég takarja be szemét.
Isten, ne hagyd! Ne! Ne engedd!

Mondd, milyen világ ez!?

Fák dőlnek, atombomba robban…
S tán holnap elveszünk a porban…

Mondd, milyen világ lesz?

Megjegyzés: Ezt a versem a szemetesemből szedtem ki… úgy döntöttem adok neki egy esélyt.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Horváth István
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 332
Regisztrált: 1
Kereső robot: 33
Összes: 366
Jelenlévők:
 · Déness


Page generated in 0.2405 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz