Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Koldus karaván

, 384 olvasás, sztike , 1 hozzászólás

Halál

Micsoda világban élnek!
Kegyetlen harc az élet
a holnapért, jajgató nyöszörgések
kísértik az elmúló tegnapok sorát
s a lesütött szemekből
rettegve ordít fel a félelem:
Mi lesz velünk a mának viharában?

Ki erre, ki arra hordozza szégyenét
mit rávert a szegénység,
foltozott ruhák alatt tetvek
mardossák a görnyedt testeket,
de még vánszorognak az út porában,
szájuk vízért esedez, szemükben
fészket vetett a láz - Betegek.

Déli napsütés borít rájuk felleget,
eső veri csontváz szívüket,
suttogásuk elvész, gyötrő kínjaikban
egymást keresik, kérges kezük durva
darócként borul vállaikra s így
összeölelkezve lépnek tova,
de útjuk végét nem érik el soha.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Halál
· Kategória: Vers
· Írta: sztike
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 320
Regisztrált: 1
Kereső robot: 30
Összes: 351
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.449 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz