Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Meséink

, 341 olvasás, Mirian , 6 hozzászólás

Gondolat

mondanám én is
maradtam
a világ, hol élni
akartam, még itt
belőlem fakasztja
a levegőt… és víz is
lesz mindig, ha kéri
mert nem tagadtam
megőrizni
vigyázni mind
akár szavak nélkül
vagy halkan
alázattal
néha ecsetet ragadva
festve utam egén
melyből nap mint nap
újra meríteném erőm
a mesét
az elcsendesült lombokat
a hegyek szelét
idebenn, legbelül
hol kisgyermekként
elhiszem, hogy mindez
másokban is lételem.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Gondolat
· Kategória: Vers
· Írta: Mirian
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 293
Regisztrált: 2
Kereső robot: 23
Összes: 318
Jelenlévők:
 · Déness
 · Sutyi


Page generated in 0.8377 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz