Navigáció


RSS: összes ·




Vers: lélegezz anyám

, 922 olvasás, Thalassa , 28 hozzászólás

Sajgó lélek

lélegezz anyám
szippants a fényből!

          nézd a bársony felhőket
          a megtört arcú messzi égen


odaát is duzzadnak
a meggyfarügyek
s méhek dongják körül
áttetsző alakod
mint lángnyelvek
hamvadó tönköket

          ujjaim keresgélik bőrödön
          a forró hitet
          de csak a nyáreste halk heve
          iszamlik tenyerem alatt


(már alig hallani
áradó vizek
fodrából fakadt sóhajtásaid)

itt lélegzem
futok fulladásig veled

          a múló napok feldörzsölik a lábam
          hagyom hadd marjon fájdalom
          hadd érezzem tarkómon pillantásodat


mert hideg szelek szárnyára tűzted
úgy vitted magaddal utószor
kicsorbult tavaszunk
mikor halvány tüdődben a halál
oly hirtelen bontott
éjbarna szirmokat

Megjegyzés: közös vers Hatházi Áronnal

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: Thalassa
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 135
Regisztrált: 0
Kereső robot: 20
Összes: 155

Page generated in 0.4172 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz