Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Szerelem

, 280 olvasás, HegyiAnna , 2 hozzászólás

Sajgó lélek

Minden könnye fájón marta arcát,
Minden hangja elfojtott zokogás.
Vágyainak néma léptét követve,
Szélesre tárta Isten kapuját.

A hideg csókolta fáradt homlokát,
Kócos haját borzolta a szél.
Égő sebeit szorítva térdre borult
A szerelem imaszőnyegén.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: HegyiAnna
· Jóváhagyta: Medve Zsolt


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 366
Regisztrált: 0
Kereső robot: 27
Összes: 393

Page generated in 0.2221 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz