Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Érintés

, 381 olvasás, Gabriell , 2 hozzászólás

Szerelem

Izzik a testem, ég az arcom
perzselek, mint az éji tűz.
Forró vérem, lángoló harcom
szenvedélyesen hozzád űz!

Várlak, és te átzúgsz rajtam,
körbefonsz, mint a nyári szél,
izzítod vágyam, csókolod nyakam,
s minden emlékünk újra él.

Itt vagy megint, s vágyakozva
ölelkezünk a szőnyegen,
millió csókra megszomjazva
átrepülünk a perceken.

Szárnyalunk s te simogatva
megérinted a lelkemet,
a felhők fölött összefonódva
adunk egymásnak életet.

Együtt dobbanunk, ringatózunk,
mint a határban a gabonák,
szerelmes szívünkben kis világunk
örökkön örökké vár reánk.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: Gabriell
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 193
Regisztrált: 1
Kereső robot: 19
Összes: 213
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1384 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz