Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Nem mindenki anya

, 805 olvasás, nagyi , 6 hozzászólás

Sajgó lélek

Nem mindenki anya, ki gyereket szül
nagymamának adja és elmenekül,
mint a kopott rétnek árva virága
gyermekét a kényszer hozza világra!

Nem kell ez a gyermek, nem akarja őt
hiszen még szerezhet sok új szeretőt,
férjét nem szerette, sem a gyermekét
kalandot keresve élte életét!

Nagymamára bjzta ezt a gyermeket
hiába is hívta, nem jelentkezett,
pénzt akart keresni, végig sorolta
gyermekét szeretni, nem tudta soha!

Tettét meg nem bánva, élte éveit
másra átruházva, saját bűneit,
fia már belátja, hogy ez nem helyes
csak a nagymamája, ad szeretetet!

Szerette a szépet, úgy is öltözött
talált egy új férjet, hozzá költözött,
új fia született, az új emberrel
kit együtt neveltek együtt szerettek!

Korát letagadta, ma is ezt teszi
férje el ne hagyja, hízeleg neki,
sokkal fiatalabb, mint a feleség
tudja milyen ravasz, az emberiség!

Elmúltak az évek, megöregedett
a nagy szenvedélynek, mostmár vége lett,
négy fal között múlnak sivár napjai
mit a falak súgnak, azt kell hallgatni!

Megjegyzés: 2011.01.22.

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Sajgó lélek
· Kategória: Vers
· Írta: nagyi
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 205
Regisztrált: 2
Kereső robot: 19
Összes: 226
Jelenlévők:
 · Fatyol
 · Sutyi


Page generated in 0.1475 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz