Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Engedj el

, 325 olvasás, vorosjudit , 3 hozzászólás

Szerelem

Minden percben gondolok Rád…
Jaj, mennyire szerettelek!
Te, ki nékem minden voltál,
nem hittem, hogy elveszthetlek.
Szállj el bánat, szállj,
tőlem messze járj!

Búbánatos az én lelkem,
téged kéne feledjelek.
Nem lehet, hogy egyre bennem
hiú álmok teremjenek.
Szállj el bánat, szállj,
tőlem messze járj!

Letisztulnak az érzések
és a kósza gondolatok.
Boldogok tán nem lennének,
de nyugodtak a hétköznapok.
Szállj el bánat, szállj,
tőlem messze járj!

Hazug szóból remény ébred…
Hallani már nem akarom!
Halni tudtam volna érted,
kérlek, engedj hát szabadon!
Szállj el bánat, szállj,
tőlem messze járj!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Szerelem
· Kategória: Vers
· Írta: vorosjudit
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 231
Regisztrált: 1
Kereső robot: 45
Összes: 277
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1928 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz