Navigáció


RSS: összes ·




Vers: Véget ér álmom…

, 665 olvasás, Meszi , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Átölel halkan az éj csöndje
Véget ér háborgó lidérces álmom,
Némán hallgatom a csönd hívó szavát
Mellkasomon érzem szívem zihálását.

Érted hevesen dobog a szívem
Apró dühkitöréseid kevésbé értem,
Hová tűnt nyugodt megértő türelmed?
Ami megvigasztalná háborgó lelkemet.

Háborgó lelkem végre megnyugszik
Szívem rád soha nem haragszik,
Boldogságot hoz szememre az álom
Párom benned én örökre megtalálom.

Együtt hallgatjuk tovább a csönd szavát
Szívünk együtt lüktet egész éjjen át,
Vihar töri meg a néma csendet
Szerte fújja a régi nagy szerelmet!

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Vers
· Írta: Meszi
· Jóváhagyta: Medve Dóra


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 305
Regisztrált: 1
Kereső robot: 26
Összes: 332
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.1984 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz