Nézd,
Milyen most a Hold
Gyönyörű és hogy ragyog!
Miközben ránk figyel
A földön sűrű csend honol.
Ezüstös ágakon a sóhajok
Már nyugovóra tértek
S a fényes csillagok
Csak békéről mesélnek.
Nincs az élet ébren
Alszik már az est
Egy madár éneke
Hangtalan figyel…
A zaj álmokat keres
De nem talál sehol
Mert itt van mind velünk
Mint fényes hold-tükör.
Az éj ölünkbe feküdt
Itt rajzol nekünk
Lássuk meg jövőnk
Merre visz utunk…
Lásd, hisz nevet most a Hold
Arcodon cinkos lágy mosoly.
Lám egy angyal és az éj
Hű szövetségre lép
S én csak bámulom
Vagy tán álmodom
Hogy itt vagytok velem
E csodás reggelen.