Navigáció


RSS: összes ·




Vers: acélgyártás

2010-12-08 15:00:00, 516 olvasás, Savallo, 0 hozzászólás

hosszú karmokkal
vájták ki testem
a földből,
hova gyökereztem,
önző, bús ragyogásom
másnak nem táncolt.
ám figyelmébe ajánlott
az ember, s tompa
dongó, bolyongó
szerekkel,
folyóba olvasztottak
engem, majd kihűlt
testem darabokra
szaggatták, s nevettem
az átkozott sors felett.
hangom dübörögve szelte
ketté nyelvem, s mire
újra tükröt láttam
- hideg acéllá
formálva léptem
be a lét új
birodalmába.

2010.12.03.

Abszurd

Kinyomtatom


Vers elemzése


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Abszurd
· Kategória: Vers
· Írta: Savallo
· Jóváhagyta: Pieris


A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 307
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 330
Jelenlévők:
 · Tristan Kekovian


Page generated in 0.1909 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz