Navigáció


RSS: összes ·




Ez+az: Alulról felfelé

, 395 olvasás, placebo , 2 hozzászólás

Elmélkedés

Talán álmodom és gerinctelen utakon járok.
Nyaralok a halk nyári ködben, vagy csak fekszem egy átázott sírgödörben.
Szemcsés nappali fényben, kísérteties éneklésben menetelek,
véget nem érő utazásban a falevelek őszi táncot lejtenek.
Hogy lehet, hogy csak a fejemben élek, mond miért ellenszenves,
csak nekem olyan tett-ellenes, ez a taszító fenegyerek?
Szivárvány ország mellett a semmiben repkedek, csak úgy
a semmire ébredek.
A nap égeti belém rejtett szavait, minden mondatára úgy koncentrál,
mintha ez lenne az utolsó nyár.
"Kevés lehet az ok, amiért meg kell halnotok, hogy egyet is mondjatok,
harcoljatok, azért amit ti életnek gondoltok"
Zuhanás a valóságba, vagy csak ébredés a mára,
és a nap az országút mentén tűnik el, seggében egy dán rendszámmal.
Falat kell emelnem az agyam köré, és minden téglájába riasztót szerelek,
még egy lépés hogy ember mentesítsem a szervezetem.
A vállamra rakétavetőt és arra hagyjatok táblát, mint hangtompítót felhelyezek.
Kedvem lenne Árpádsávos zászlóba csomagolni a többit, a szemetekbe dobni, hogy égjen el mind.
Ugyanúgy lesz a lángok martalékává, mert te is csak egy fajta vagy úgy, mint a többi.

Megjegyzés: 2010.11.27.

Kinyomtatom


Regisztrálj!

Csak regisztrált felhasználó írhat hozzászólást. Ha véleményed van a műről, regisztráld magad oldalunkon, és írd le!

Még nem vagy tagunk?


Kapcsolódó linkek

· Témakör: Elmélkedés
· Kategória: Ez+az
· Írta: placebo
· Jóváhagyta: Medve Zsolt

A szerző utolsó 30 műve:


Tagjainknak

Online látogatók:
Látogató: 312
Regisztrált: 1
Kereső robot: 22
Összes: 335
Jelenlévők:
 · arttur
 · gazzo


Page generated in 0.9977 seconds
Nicknév: Jelszó: Emlékezz